Projekt

A projekt

A projekt célja olyan ingyenes, gyakorlati útmutatást nyújtó online képzés létrehozása, amely segítségével az élelmiszer-ellátási lánc szereplőia tevékenységük során keletkező élelmiszer-hulladék/felesleg csökkentését és hasznosítását célzó programokat dolgozhatnak ki, melyekkel jótékonysági szervezetek munkáját támogathatják.

A projekt célja – az „Új készségek és munkahelyek” rendelkezéssel összhangban – a munka mellett megvalósuló tanulás integrációjának elősegítése. Elsősorban az élelmiszer-hulladék/feleslegjelentős mértékű hasznosítására van szükség, mivel az élelmiszer-beszállítók nincsenek felkészülve az élelmiszer-hulladék/felesleg csökkentésére, ezért tanácsadókat és külső szakértőket kell bevonniuk. A projekt keretében a célcsoport egyedi igényeihez igazodó munkahelyi képzést kívánnak létrehozni, amellyel hozzájárulnak a munkaerőpiacon keresett szakmai készségek fejlesztéséhez.

A környezetvédelemre, az üvegházhatású gázok csökkentésére és a hulladékgazdálkodás szabályozására vonatkozó európai rendelkezések ismeretében az élelmiszer-hulladék/felesleg hasznosításához/csökkentéséhez kapcsolódó készségek a következő években kulcsszerepet fognak kapni, különösen, ha arra gondolunk, hogy az általános élelmiszeripari hulladék mennyisége az előrejelzések szerint az Európai Unión belül tovább növekszik. Ez alapján lehet következtetni a munkaerőpiacon megjelenő új keresletre egyes szakmai készségek iránt.

Specifikus célok:

  • Közös stratégiák meghatározása a hulladékcsökkentéshez és a nem értékesített élelmiszerkészletek hasznosításához szükséges szakmai készségekben mutatkozó hiányosságok áthidalására a munkaerőpiacon
  • Az élelmiszer-beszállítók felkészítése egyrészről 1.) az élelmiszer-felesleg mennyiségének mérséklésére, másrészről 2.) a meg nem vásárolt és el nem fogyasztott élelmiszerek hasznosítására. Más szóval, élelmiszer-hulladék/felesleg kezelő szakemberek képzése
  • Az infokommunikációs technológia segítségével olyan virtuális helyszín létrehozása, ahol elérhetők lesznek a látványelemeket és szimulációs gyakorlatokat is tartalmazó képzési anyagok
  • A fel nem használt élelmiszerekkel kapcsolatos kereslet és kínálat természetes „találkozásának” gyakorlati és egyszerű megoldással való támogatása egy online platform segítségével
  • A hasznosítási szakaszban való részvételre vállalkozó jótékonysági szervezetek képviselőinek képzése
  • A vállalati felelősségvállalás elősegítése az élelmiszer-ellátási iparágban az Európai Unióban.

A projekt eredményeként várhatóan javul a rendelési- ellátási-hasznosítási lánc működése, amely a célcsoport, illetve közvetve a vásárlók/fogyasztók hosszú távon fenntarthatatlan kereskedelmi magatartásának változását, a természeti erőforrások felesleges használatának és a megsemmisítési költségek csökkenését, valamint áttételesen az üvegházhatású gázok és a vízfogyasztás mérséklődését idézi elő.

 

Indokok

Az emberek többsége nincs tisztában a gazdasági rendszerünkben és fogyasztási modellünkben jelenlévő egyik legáltalánosabb problémával, ami nem más, mint a termelésben és ellátási láncban, valamint a háztartásokban és a fogyasztói szektorban naponta keletkező, óriási mennyiségű élelmiszer-hulladék/felesleg.

Az Európai Bizottság aktuális célkitűzései között szerepel az élelmiszer-ellátási lánc környezeti fenntarthatóságának javítása, az élelmiszer-hulladék/felesleg visszaszorítása és az élelmiszerek csomagolásának optimalizálása (http://ec.europa.eu/food/food/sustainability/index_en.htm).

Az élelmiszer-hulladék/felesleg keletkezése aggasztó következményekkel jár: feleslegesen használunk fel édesvíz- és fosszilis tüzelőanyag-készleteket, és az élelmiszerek lebomlása során felszabaduló metángáz és szén-dioxid hozzájárul a globális éghajlat-változáshoz. A fel nem használt élelmiszerek többsége felszíni hulladéklerakókba kerül, ahol tetemes mennyiségű metángáz keletkezik. Az üvegházhatású gázok közé tartozó metán becslések szerint 20-szor nagyobb kárt okoz a légkörben, mint a szén-dioxid (Éghajlat-változási Kormányközi Testület: globális felmelegedési potenciál). A tanulmány szerint az üvegházhatást tekintve az élelmiszer-hulladék/felesleg következtében 170 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű gáz keletkezik évente, ami megfelel az EU 27 tagállama által 2008-ban kibocsátott teljes mennyiség 3%-ának.

Az élelmiszer-ellátási ipar szereplőinek többsége nem ismeri a hulladék/felesleg csökkentését szolgáló lehetséges megoldásokat, és nem veszi tudomásul, hogy néhány egyszerű lépés megtételével csökkenthető, illetve hasznosítható a hulladék/felesleg, ami üzleti szempontból az alacsonyabb megsemmisítési költségek miatt is előnyös.

A FoRWaRdprojekt keretében tervezett beavatkozás specifikusan az élelmiszer-ellátási szektorra irányul, amelyben a szükséges kompetenciák megteremtésével kell biztosítani az élelmiszer erőforrások hatékonyabb kezelését a hulladék/felesleg csökkentése, szétválasztása és hasznosítása által.Az Előkészítő tanulmányban megfogalmazott ajánlások között szerepelnek szemléletformáló kampányok, valamint az élelmiszer-hulladék/felesleg keletkezésének megelőzését és a hulladék összegyűjtését szolgáló programok.

 

Célcsoport

A projektnek két fő „kézzelfogható” eredménye lesz: egy képzési útmutató élelmiszer-beszállítók, civil és jótékonysági szervezetek részére, illetve egy egyszerű IT megoldás az élelmiszerfeleslegek hasznosítására.

A célcsoport is két részre oszlik: a) az élelmiszer-ellátási lánc szereplőire (mezőgazdasági, ipari termelők, élelmiszerüzletek, vendéglátóipar, kórházak, éttermek, élelmiszeripari vállalatok, szállodák) és b) civil és jótékonysági szervezetekre.

A projekt azáltal kínál előnyöket mindkét csoport számára, hogy a résztvevők élelmiszer-hulladék/felesleg kezelést tanulnak, azaz képesek lesznek felismerni, hol és hogyan keletkezik hulladék és felesleg, és tudni fogják, hogyan lehet a hulladékot és felesleget a leghatékonyabban csökkenteni vagy összegyűjteni, ami költség- és időmegtakarítást eredményez és megakadályozza a szennyezést.

Míg az a) célcsoport tagjai közvetlenül lesznek képesek az elsajátított készségeket üzleti tevékenységük során hasznosítani, addig a b) célcsoport tagjai élelmiszer-beszállítók tanácsadójaként kamatoztathatják tudásukat és/vagy a hulladék/felesleg hasznosítását szolgáló rendszereket hozhatnak létre működési területükön. Ezen a területen követendő példát képviselnek az élelmiszerbankok, amelyek közül három a konzorciumban is helyet kapott.